Egy kiskunlacházi diplomás inaktív tapasztalatai

Bár a gazdaságilag inaktívak jórészt hátrányos helyzetűek és jellemzően alacsonyabb iskolai végzettségűek, előfordulhatnak köztük kisebb számban diplomával rendelkezők is. Ezen kis csoport egyik tagjával találkoztam Kiskunlacházán és az ESZA belépési kérdőív kitöltése közben el is beszélgettünk róla, hogy hogyan kerülhetett ilyen helyzetbe.

Elmondása szerint egy neves élelmiszer-kereskedelmi üzletláncnál dolgozott üzletvezetőként, amikor az ágazat többi szereplőjéhez hasonlóan a cég erőteljes költségcsökkentésre kényszerült. Ennek során igyekeztek minél kevesebb új munkaerőt alkalmazni, így a meglévő dolgozók számát csökkentették a műszakokban. Egyre több lett a munka, egyre több a pluszóra (amit a cég továbbra is kifizetett). Mivel ezekhez jött a Budapestre oda-vissza utazás időtartama, így már nem volt tolerálható egy kisgyermekes apuka számára.

Amikor eljött munkahelyéről, nagy reményekkel nézett a munkakeresés elé, mivel igen megbecsült tagja volt a csapatnak. Ám sajnos szembesülnie kellett azzal, hogy más kereskedelmi-üzletláncok is ugyanezt az üzletpolitikát folytatták. Valamennyi megüresedett álláshelyre beadta a jelentkezését, de kevés álláshelyre sok jelentkező pályázott.

Már nagyon szeretne elhelyezkedni, de nem akarja lejjebb adni az igényeit; úgy hiszi hogy a tapasztalatainak megfelelő állást megtalálja, mert hosszú távban gondolkozik. A beszélgetés végére én is elhittem ezt és remélem, hogy egy ilyen értelmes, munkáját becsülettel végezni akaró ember nem kényszerül sokáig a munkapiac kispadján helyet foglalni.

 2026.07.20.

Készítette: Almási Ágnes Éva

      Kiskunlacháza Külső Paktumiroda